Mesterséges intelligencia általi tartalomcímkézés 2026 augusztusától: mit jelentenek az új szabályok az e-boltok számára?

Új szabályok az AI-tartalmakra

A mesterséges intelligencia ma már a szövegek, képek és egyéb tartalmak létrehozásának megszokott része. 2026. augusztus 2-tól azonban az Európai Unióban új átláthatósági szabályokat kezdtek alkalmazni az AI Act 50. cikke alapján.

A szabályok elsősorban azokra a helyzetekre vonatkoznak, amikor az ember az AI által létrehozott tartalmat valódi tartalommal tévesztheti össze, vagy amikor az AI fontos társadalmi témákról tájékoztatja a nyilvánosságot.

Mit kell megjelölni az AI Act alapján?

A kötelezettségek attól függően változnak, hogy ki biztosítja az AI-rendszert, és ki használja azt. A generatív AI-rendszerek szolgáltatóinak biztosítaniuk kell, hogy a létrehozott vagy módosított tartalom felismerhető legyen géppel olvasható jelölés segítségével.

A vállalkozásoknak és más professzionális AI-felhasználóknak bizonyos esetekben közvetlenül az adott tartalmat megtekintő személyt is tájékoztatniuk kell. Ez különösen a deepfake képekre, videókra és hanganyagokra, valamint egyes, a nyilvánosságot közérdekű ügyekről tájékoztató AI által létrehozott szövegekre vonatkozik. Az interaktív AI-rendszerek, például a chatbotok esetében a szolgáltatónak arról is tájékoztatnia kell a felhasználót, hogy AI-val kommunikál, ha ez a körülményekből nem egyértelmű.

Meg kell jelölnie a webáruháznak minden AI segítségével létrehozott termékleírást?

Nem. Az AI Act nem vezet be olyan általános szabályt, amely szerint minden AI segítségével létrehozott szövegnek tartalmaznia kellene a „Mesterséges intelligencia segítségével létrehozva” jelölést.

Az AI-szövegek látható megjelölésének kötelezettsége a közérdekű ügyekről való tájékoztatás céljából közzétett szövegekre vonatkozik. Az Európai Bizottság ezek közé sorolja például a politikát, a közbiztonságot, a közegészségügyet, a környezetvédelmet, valamint a jelentős gazdasági, tudományos vagy kulturális fejlődést. A szokásos termékleírások, kategórialeírások és marketing-szövegek ezért általában nem tartoznak e konkrét kötelezettség hatálya alá, ha nem az a céljuk, hogy közérdekű ügyről tájékoztassák a nyilvánosságot.

Nagyobb figyelmet érdemelnek az AI-képek

A képek esetében némileg más a helyzet. Az AI Act a deepfake fogalmát nemcsak emberekről készült hamis fényképekre használja. Ide tartozhat egy létező tárgy, helyszín, esemény vagy más entitás AI által létrehozott vagy módosított képe is, ha az ember számára hitelesnek vagy valósnak tűnhet.

A webáruházak számára ez például az AI segítségével készített realisztikus életmódfotók létrehozásakor lehet fontos. Az Európai Bizottság egyik példája egy üres lakás hiteles fényképe, amelyet ezt követően AI segítségével valósághűen bútorokkal rendeztek be. Az ilyen tartalom a részben AI által módosított tartalmak közé tartozhat, amelyeket átlátható módon meg kell jelölni. Mindig függ azonban a konkrét kontextustól és attól is, hogy a vásárló a végeredményt a valóság hiteles ábrázolásának tekintheti-e.

Mit jelent ez a webáruházak számára?

Ha AI segítségével szokásos termékleírásokat, kategórialeírásokat vagy a webáruház egyéb tartalmait hozza létre, az új jogszabályok nem jelentik automatikusan azt, hogy minden szöveghez hozzá kell adni azt az információt, hogy AI segítségével készült.

Elsősorban a realisztikus AI-képekre és egyéb olyan tartalmakra érdemes figyelmet fordítani, amelyeket a vásárló egy valódi termék, helyszín vagy helyzet hiteles fényképének tekinthet. Az ilyen tartalmak esetében meg kell vizsgálni, hogy nem felelnek-e meg a deepfake fogalmának, és ezért nem szükséges-e tájékoztatni a vásárlót az AI használatáról.

Az Európai Bizottság szerint a 2026. augusztus 2. előtt létrehozott és közzétett tartalmakat ráadásul nem szükséges visszamenőlegesen megjelölni.

Hogyan nézhet ki a jelölés?

Az Európai Unió az AI-tartalmak jelölésére szolgáló ikonok készletét is létrehozta. Használatuk önkéntes, és a vállalatok más módszert is választhatnak, ha az megfelel az AI Act követelményeinek.

Ha egy adott tartalomra vonatkozik a jelölési kötelezettség, az információnak az ember számára egyértelműnek és felismerhetőnek kell lennie legkésőbb a tartalom első megjelenésekor. Ezért például deepfake-tartalmak esetén önmagában a fájlban elrejtett technikai információ nem elegendő.

Az új szabályok tehát nem jelentik az AI-tartalmak végét a webáruházakban, és nem teszik szükségessé minden olyan tartalom megjelölését sem, amelynek létrehozásában az AI segített. Fontosabb lesz tudni, hogy milyen típusú tartalom jön létre AI segítségével, hogyan hathat a vásárlóra, és hogy az AI Act szerinti átláthatósági szabályok valóban vonatkoznak-e rá.

Gondolkodik a Pobón? Megmutatjuk Önnek.

Foglaljon egy rövid, 30 perces beszélgetést, ahol megmutatjuk, hogyan működik a Pobo, mire jó, és hogyan takaríthat meg vele rengeteg időt és pénzt.

Beszélgetés foglalása